Fraknó Várában

A vár történetének az elmúlt 100 éve viharos eseményekkel teletűzdelt volt: kezdve az 1920-as évekbeli kisajátítástól, az 1940-es évek szovjet megszállásán át egészen az 1990-es években történt tűzesetig, amely során a vár híres kútja majdnem megsemmisült.

Hangolódjon rá látogatása előtt virtuálisan is Fraknó Várára! Kalandozzon a vár termeiben és lépjen be a kiállításokba!

A Győztes csaták és koronázások című kiállítás Esterházy Alajos herceg katonai pályafutását mutatja be. A herceg különböző csatákban hordott sisakjai és a fegyverei mellett a csatákban való részvételéről emlékként készíttetett festményeket tekinthetnek meg a látogatók.

Esterházy II. Miklós egyetlen lányának, Leopoldine hercegkisasszony 19. századi mennyegzőjére különleges műtárgyakat készíttetett és zeneműveket komponáltatott. Az ifjú párt a ceremónián kísérő díszhadsereg felszerelése napjainkban Fraknó Várában tekinthető meg.

A Győztes csaták és koronázások kiállítás a poroszok elleni csatákból mutat be hadifelszereléseket. Az Esterházy-ezredek húsz éven át három sziléziai háborúban vettek részt, és az onnan származó hadizsákmány többek között porosz gyalogos muskétákból és egy ritkaságszámba menő, az uralkodó, I. Frigyes Vilmos monogramjával ellátott szablyából áll.

A Fraknó Várában található fegyvertárban az Esterházy seregek fegyvereit, munícióit és felszereléseit őrzik. A muskétások különleges üvegsörétjei, az üveggránátok és egy, az ágyúk emelésére szolgáló tüzérségi daru mellett különböző ágyútalpakat is őriz a gyűjtemény.

A fraknói vár Dísztermének falait a Habsburg-Ház uralkodóiról készült portrék díszítik. Itt kapott helyet az a lenyűgöző festmény is, mely az 1620-as lakompaki csatát ábrázolja.

Gróf Esterházy László halotti zászlója Fraknó Várának legjelentősebb kiállítási darabjai közé tartozik. Ez azon számos műtárgyak egyike, mely az Esterházy család életének leggyászosabb napjára, a Vezekényi-csatára emlékeztet.

Fraknó Várában az ablakok boltíveinek díszítése I. Pál herceg idejében készültek. A figurális ábrázolások és bölcseletek latin feliratai: „Quod sapit nutrit“, ami magyarul annyit jelent, „Ami ízlik, az jót tesz“, „Ne quid nimis“, azaz „Csak semmi túlzás“ illetve „Omnia vanitas“, „Minden hiábavalóság”, vagyis az életben végülis minden mulandó.

A nyári festmény Fraknó Várában a 18. századi Kismarton környékének egyedülálló ábrázolása. A festményen látható a még ma is működő Schützeni Vadaspark, Kismarton (Eisenstadt), St. Georgen (Lajtaszentgyörgy), Schützen am Gebirge (Sérc) és Donnerskirchen (Fertőfehéregyháza) is.

A fraknó vár csodakamrájának egyik különleges darabja az éjjelifény óra. Ez az úgynevezett „Laterna Magica“ úgy működik, mint a diavetítő.

Az úgynevezett Bacchus-automata egy 16. századbeli technikai ritkaság. A kiváló állapotban fennmaradt, ma is működőképes óra elsősorban a herceg vendégeinek szórakoztatására szolgált.

A fraknói vár csodakamrája évszázadokon át olyan különleges kincseket őrzött, mint például a 17. századbeli ezüstbútor-gyűjtemény, mely a hozzá hasonlóak között világszerte az egyik legnagyobbnak számít.

Fraknó Várának csodakamrájában filigrán ezüsből készült miniatűrök is felsorakoztak. Ezen darabok közé tartozik az a miniatűr hintó, mely a 18. század első felében került Fraknó Várának kincstárába.

Ez a szerkezet tulajdonképpen a nemesi családok kémia és égitestek iránti érdeklődéséről tanúskodik. A nagy kék üveglap segítségével olyan égi jelenségeket tudtak vizsgálni vele, mint a napfogyatkozás.

Az Esterházy kincstár az eredeti helyén és eredeti állapotában megőrzött barokk művészeti- és csodakamra. Még különlegesebbé teszi, hogy a helyiségekben napjainkig az eredeti 17. századbeli szekrények őrzik a kincseket. A kincstárban értékes és ritka dolgokat gyűjtöttek, melyek a művészet és a tudomány iránti érdeklődésről tanúskodnak. Megtalálhatók itt a világ minden tájáról érkező ritkaságok és egzotikumok is. Nagy számban gyűjtötték az órákat, automatákat, kelyheket is, melyeket ezekben a titkos helyiségekben helyeztek el.